Igazán érdekes volt ez a nap. Nem tudom eldönteni, hogy hogy állok az angollal, de az élet rendszeresen pofozgat vele. Ma először németen (a mai angol elmaradt), ahol a tanár egy angol idézetet olvasott, de olyan kiejtéssel, hogy az volt a kérdésem, mit keres az angolban nicht. Aztán az interneten is, hogy mi folyik... Még augusztusban beleszerettem egy lengyel számba, de sehol sem találtam fordítást. A youtube-on kommentezetem, hogy ugyan már valaki csak lefordíthatná angolra. Valaki le is fordította most januárban, el is küldte, megkaptam, hálát rebegtem érte. Másnap egy másik felhasználó írt, hogy hogyha szeretném, lefordítaná. Megírtam, hogy köszönöm, de épp most kaptam meg a fordítását, erre felajánlotta, hogy hogyha kell egy lengyel dal angol fordítása, csak forduljak hozzá. Nem tudtam eldönteni, hogy sírjak, vagy nevessek, hogy ilyen emberek vannak, aztán rájöttem, ez az emberség, egyből visszaírtam, hogy köszönöm, ha lesz egy lengyel dal, szólok, cserébe szóljon a magyar dalok miatt. Azt hiszem itt valami Extreme makeover – World Edition ment végbe. Ma ez a szó végig ott motoszkált a fejemben, meg kellene néznem ezt a Charmed részt.

Aztán a fórumon is hogy elharapódzott az angolozás, és nem merek beleszólni (nem mintha szándékomban állna, hiszen továbbra sem írok a fórumra), egyszerűen nem merek angolul megszólalni, sosem tudom, hogy milyen szinten vagyok. Egy részében úgy érzem, hogy nagyon jó, a másikban meg kifejezetten cikinek találom magam. Az intonációm nullán van, bár kalapot emelek az előtt, aki ezt írásban kiveszi, egyébként magyarul is teljes mértékben „laposan” beszélek, nem tudok nyomatékot adni a szavaimnak. Rá kellene ülnöm a lexikámra, mert nagyon szegényesnek érzem, a kiejtésem szerintem nem lehet olyan rossz, csak nem látok magam előtt kritikát. Az osztályban persze a Gergő a legjobb, ő a példa, de Gergőnek nem rakja senki sem az orra alá, hogy hogyan fejlődhetne tovább.

Olvasgatva a fórumot, simán megy a thou +st, annyiból megtanultam az egészet, hogy kinyitottam az Országh-féle szótár hátulját pár éve. Persze mennek ezek az informális szavak is, nem okozott gondot soha a wanna, ain't, cuz, luv és társaik, a actchly-t kitalálni tartott körülbelül két másodpercig, míg végigbetűztem, egyből rájöttem.

Jó Viának, hogy így megy neki az angol, de én se lehetnék hálátlan a sorsnak, ott vannak az amerikai rokonaim, eddig kétszer voltam náluk, kilenc évesen már jártam az USÁ-ban, bár nem hiszem hogy sokat fejlődött volna az akkor még nem létező angol nyelvtudásom. Lehet, hogy akkor ivódott belém maga a nyelv lényege, szavakat nem tanultam, az biztos. Most meg milyen hálátlan lehetek, hogy így nem foglalkozom velük. Pedig mindent felajánlottak, járjak ott egyetemre, lakjak náluk, adnak kocsit, szobát, mindent. De nem merném megtenni, már meg sem tehetem, változtak a körülmények, a család szétesett, épp most költöznek pár évre munka miatt Svájcba, onnan meg nem igazán tudnak segíteni az angollal. Én meg ma is leszóltam őket, minden nap leszólom őket az életben, mert „csak” amerikaiak.

Amúgy sem olyan a hozzáállásom a dolgokhoz, hogy Amerika lenne az isten, lehet olvasni a fórumban is, főleg a terrorozás miatt megy el az életkedvem, ha az USÁ-ra gondolok. Megyek innen az biztos, de se nem az USÁ-ba, se nem Kanadába, se nem Nagy-Britanniába vagy Írországba, hanem Ausztráliába, vagy ha nem kapom meg az engedélyeket, akkor Hollandiába. Döntöttem, a nyáron nekiállok a hollandnak, végül is nem lehet olyan nehéz, ha képesek voltak a der/die/das-t leegyszerűsíteni de/het-re és állítólag a het is folyamatosan tűnik el. A névszóragozást meg eltüntették, helyette előjárókkal fejezik ki a dolgokat, mint az angolban. Hogy ez hogy illik ide? :)

De Tünc megjegyzése eszembe juttatott egy beszélgetést vele az ősidőkben, vele priviztem legelőször a fórumon. Már akkor is a Hollywood feliratot hajtotta, ez volt 2005 novemberében. :) Ha beleegyezik, meg is oszthatom azt a beszélgetést. Majd valaki továbbítsa felé a kérést, érdekes egy beszélgetés volt, kíváncsi vagyok megvannak-e még neki azok az üzenetek. :P