Nem tudom megfogalmazni az érzéseimet. So little time and so much to do... Nem tudom jobban megfogalmazni, azt hiszem meghaltam, legbelül. Közben meg szétrobbanok a sok mindenféle meg kell csinálniktól. Nem akarok többet tanulni, egy új életet akarok, 24 akarok lenni, és dolgozni akarok, meg életet élni. Nem akarok többet semmi unalmas kisvárost, unom Pleasantville-t. Csak 5 perc gondtalan létezésre lenne szükségem, 5 perc semmittevésre, mikor nem gondolok semmire, nem aggódom semmi miatt és nem reménykedek semmi után.