Mivel tegnap az extra erőszakosan tönkretett mindent (de szó szerint), és a cutenewst nem lehetett se rendeltetésszerűen se máshogy használni, ezért tegnap nem tudtam írni élménybeszámolót. :)

Szóval szeptember 3, hétfő: Nem sikerült elkésnem, hiába terveztem tudat alatt. De azért nagyon vicces lehettem öltönyben biciklin, az tény. Nyakkendő nem volt a nyakamban, azt csak az iskolában vettem fel. Az ünnepi, "agyonnyomésnagyonfáj" cipőt is csak ott vettem fel, minek szenvedjek vele többet, ha nem szükséges? :)

Megvolt a tanévnyitó, hosszú is volt (na jó, nem nagyon, de attól még ne kínozzák az emberpalántákat ilyesmivel), de már mi állunk az aula legszélén, tök jó. 8) Elvileg a megnyitó után maradni kellett volna lenn, az aulában, próbálni énekeket, a délutáni "ünnepélyes tanévnyitóra" (erről később). De mi vagyunk a nagy és okos 12.-esek, szóval elvonultunk. :D Igazából nem ez az indok, hanem az ofői órák csak az éneklés után kezdődtek, és az ofőnek akkor el kellett mennie, szóval előbb tartottuk meg az órát. Szépen végigmentünk minden izés dolgon, órarend, fogadóórák, szülői értekezletek, szünetek, osztálykirándulás, szalagavató, ballagás és minden egyéb. Aztán a második óra után az ofő elment Szombathelyre, egy kisebb műtétre (ekkor lett vége a kornyikálásnak is) és bejött a biosztanárunk, aki egyébként simán kiérdemelné az osztályfőnök-helyettes címet, annyit tett már az osztályért. Megpróbálta gyakoroltatni velünk is a dalokat, de nem igazán jött össze. Aztán megtudtuk, hogy babát vár április 13-ra, úgyhogy már otthon van táppénzen, csak azért jött be, hogy ne legyen gond a helyettesítéssel. Azért ment el ilyen korán, mert veszélyeztetett terhes. Igazából örülök is neki meg nem is, olyan jó, hogy végre kisbabája lesz, de vele egy nagyon kedves és empatikus tanárunkat veszítjük el, ráadásul ki tudja, hogy ki jön majd biológiát tanítani, lehet, hogy valaki olyan, akinél tényleg komolyan kell készülni, ami nem a legjobb, esetleg ott vannak az érettségi tárgyak is, 12.-ben már nem akarok olyan tárgyra tanulni, ami nem kell a továbbtanuláshoz.

Kicsit csodálkoztunk, hogy később szül, mint a diákja (Hajni, az osztálytársunk szeptember 25-re van kiírva, addig magántanulóként van otthon, majd két hónap múlva csatlakozik.), de azért minden szép és jó. Megállapítottuk, hogy osztálybaba lesz, és mennyi nagynéni és nagybácsi lesz körülötte. :)

Aztán 4. óra után haza, ebéd és visszamászni az ünnepélyes tanévnyitóra. Hogy lehet egy tanévnyitó ünnepélyes? Az nem gyászos dolog? :) Egyébként az egész arról szólt, hogy tüntessünk az osztrák környezetszennyezések ellen újból. Jöttek a főmuftik a parlamentből, szakállamtitkárok és hasonló fekete ruhás, napszemüveges, az ukrán maffia tagjának kinéző egyének, beszéltek, volt ének is, bár nem énekeltünk, senki sem énekelt. Megfenyegettek minket, hogy hogyha nem énekelünk, akkor Zámbó Jimmy CD-ket fognak osztogatni. Gondoltuk felvilágosítjuk őket, hogy Fekete Pákó sokkal menőbb, de aztán mégse. :)

A nap konklúziója és többször elhangzott csattanója, hogy mért csinálnánk bármit is úgy, mint a többiek, most már mi vagyunk a nagy, komoly és okost 12.-esek, akiket nem szabad feltartani a folyosón, mert épp érettségire készülni sietnek és minden egyéb. :D

Szeptember 4, kedd: nahát, az ofő nem jött a műtétje miatt, mint kiderült, egész héten nem lesz. Persze jobbulást neki, meg kívánunk minden jót és együtt érzünk, de azért jó a lyukas óra. Főleg ha az a tanév legelső órája. :) Persze azért bementünk, mert reggel még nem tudtuk, hogy nem lesz, de mindegy. Aztán órák jöttek és egyéb kellemetlenségek, bioszon többnyire csak beszélgettünk, ugye tanárnő már nem lesz jövő hét utáni héten, egyből nekiálltunk a törinek (ami nem is baj, mivel még a tavalyi könyvből is bőven van), tesin is rendes óra volt, de rühellem az egészet, bosszantó, hogy nekünk kötelező bejárni. Angolon élménybeszámoló, majd ott is rendes óra, holnapra már bőven van tanulnivaló. Meg töltögettünk jelentkezéseket nyelvvizsgára. Egy hónap múlva nyaff. Aztán anyám kitalálta, hogy mehetnék felsőfokúra is, akkor nem kell külön eszperantóra járnom (ugyebár plusz pontok), hanem egy nyelv lesz teljesen. Végül is logikus, de azt mondom, hogy könnyebb lenne az eszperantó középfok, mint az angol felső, de mindegy, majd halálra tanulom magam decemberig. Aztán ha nem megyek át, a fa alatt is tanulok. Ha meg semmiképp sem jön össze és ezért nem vesznek fel sehova, akkor nyáron meg egy évig ráérek eszperantózni. :)

Délután még ruhashopping, vagy olyasféle, csak hát nem lehet nekem való ruhát találni, mert a nadrágok mind hosszúak, az új rend szerint szinte mind bőszáruak. Ami meg nem, az a fenekemnél lóg, szóval nagyon jó. És ki vannak rám akadva, mert nem tetszenek ezek a fazonok, és így nem lehet most venni, pedig még a munkahely belevenné a tanévkezdési támogatásba. De tehetek róla, hogy hogyha a városban van két ruhabolt és abból az egyikben sem árulnak az én alkatomra ruhát? Biztos direkt csinálom, csak azt nem értem, hogy akkor mért lógnak ténylegesen rajtam.

Na mindegy, jó hosszú lett ez az egész és jó panaszkodós. De utálom a szeptembert, olyan depis hónap. Bezzeg San Franciscóban az év legmelegebb hónapja, nem lenne ilyen gond, hogy már fűteni kell. (egyébként tényleg be kellett fűteni)