Nem bírok írni, mellépüfölök, olyan ideges vagyok, elegem van, pontot sem akarok látni, most olyan Medi-féle írjunk pontok nélkül hangulatban vagyok, szeretnék hosszú mondatokat látni, bonyolult szerkezetekkel, visszautalásokkal és nem 5-6 szó után pontot a végén, nem akarom hogy így legyen vége, a pont nem jó, a világ lassú, egyszerűen elegem van belőle, nem akarok vidék vidékének vidékén élni, a lehető legvidékebben, szeretnék egy nagyvárosban élni, szeretném érezni a város lüktetését, szeretnék olyan helyen élni, ahol nem hal ki a város 6 után, nem akarom abbahagyni az életem napnyugtakor, folytatom, nem lesz vége, más nem szólhat bele, az én életem, én vezetem, senkinek semmi köze hozzá, mert én nem teszek pontot, felkiáltójel kell és kész!

Kevésbé agresszív, de sokkal idegesebb életfelfogásom: elaludtam a Charmed alatt, nem láttam az Everwoodot, lemaradtam a Jóban-Rosszban-ról, a Született feleségek helyett megint ismétlő szar volt, minden 3. rész után betesznek egyet, ha még egyet meglátok, a távirányítót a tv képcsövébe vágom, és többet nem nézek tv-t az életben, nem érdekel, hogy mi történt a múltban, én a jövőt akarom látni, és ha valaki hülyének néz, mert nekem este fél 8-kor a tetováló szalon kirakatában lévő képeket van kedvem nézegetni, akkor nézzen hülyének, nem érdekel, nem akarok tetoválást, de attól még tetszhet, vagy ha nem, és nincs hozzá jogom, akkor meg kenjék arra hogy ikrek vagyok és én képes vagyok ilyen dolgokra is, magyarból meg nem feleltem, és csalódottnak éreztem magam pedig semmit sem tudtam, egyszerűen nem értem hogy mért éreztem így, aztán két lukasórám volt, az osztály többi részének meg 2 órája elmaradt, ami igazából nekem is elmaradt, csak épp nekem faktom volt utána, így két újabb órát csesztem el az életemből, és utálom ha mások mondják meg hogy mit csináljak, az én életem, én vezetem, és utálom ha valami nem úgy van ahogy én akarom, biztos akaratos vagyok de nem érdekel, én elfogadtam magam, ha más nem képes rá, ne tegye, azt tudom, hogy annyira ideges lettem, felzabáltam egy egész tábla étcsokit egyedül, de abszolút nem érzem jobban magam, csak látni akarom, hogy a világ körülöttem megsemmisül az apokalipszisben, szeretném látni a szenvedést, most rajtam a sor, hogy boldog legyek!