Áhhá, végre itthon. :D Hulla fáradt vagyok, de azért alvás helyett úgy döntöttem leírom, hogy milyen volt. :D

1. nap: Hajnali 6-kor indulás (mer' a Balaton olyan marha messze van, hogy különben nem értünk volna oda időben)
Tapolca: na ez a gyümölcse a korai indulásnak. Mivel a tavasbarlang is csak emberi időben nyitott, ezért több mint egy órát sétálgattunk a Malom-tó környékén, meg játszótéren játszottunk. (Nagyon kemény) Egyébként Tapolca még midig ugyanolyan, mint x évvel ezelőtt volt, nem tudom hányszor voltam eddig abban a tavasbarlangban. Minden esetre most semn fordultunk bele a vízbe, bár egyesek nem igazán képesek evezni. ^^ (És ez nem én vagyok)
Nagyvárzsony: na ez a vár sem változott sokat az elmúlt években, még mindig forgalmi dugó van a toronyban a lépcsőn és még mindig hiányzik a lift. De még mindig érdekes, és még mindig halálra lehet röhögni magunkat. :D
Ingó kő: na itt még nem voltam, jó hosszú túra, kellemes lehetett volna, csak majd szomjan haltam. Ekkor már erősen érződött, hogy reggel óta semmi folyadékot nem vittem be a szervezetembe, sőt szilárd tápanyag is csak két szendvics volt, de azért nem haltam se éhen, se szomjan. :)
Mentünk volna Tihanyba megnézni az apátságot, de a késői időre való tekintettel úgy döntöttünk, hogy elnapoljuk. A szálláson, Szántódon nagyon finom vacsorát kaptunk, de a szobák elég érdekesek voltak. Mi 3 ágyasba kerültünk (az ember azt hinné hogy nagyobb, mint a többi), aztán mikor bementünk vettük észre, hogy a 3. ágy a másik két ágy közé van betéve az éjjeliszekrények helyére. Szóval volt egy faltól-falig franciaágy. Tv nem volt, de a vezetéke be volt kötve. Életemben először láttam olyan ablakot, amit kulccsal lehet zárni, és az ablakunk a gettóra nézett, oda volt kipakolva egy cigánycsalád lakása. Vagy valahogy így nézett ki, csak épp nem cigányok voltak ott. A szoba nem volt a legtisztáb és végképp nem volt modernnek nevezhető, de volt már rosszabb is. A hallban nagyanyókák ültek az egyetlen tv előtt és Barátok Közt-öt bámultak, közben gyilkos pillantásokat küldtek a biliárdozni szándékozó osztálytársaim felé. Meglátogattuk a Siófok Tesco-t, ahol vettem ásványvizet, és elkezdtem pótolni a folyadékhiányomat. Meg persze Túró Rudolfot, mert azt muszáj enni. Aztán elég érdekes volt, mert szalonnát akartunk sütni, de a tanárok eltűntek. Pontosabban nagyon el voltak foglalva az ivászattal, mert hát olyan jól jön ki, hogy az ofő az osztályával iszik. De aztán olyan fél 12 körül kiértünk az udvarra, ahol már égett a tűz. Olyan fél 4-ig beszélgettünk, persze a tanárok végig ott voltak. Én NEM ittam, úgyhogy nem is tudtam megmagyarázni, hogy mi az az "abszcint", mert a mai napig nem tudom. Annyit tudok, hogy annak idején a drogtartalma miatt tiltották. Olyan 4 körül ágyba kerültünk, majd kelhettünk 7-kor mosott sz@r üzemmódban.

2. nap:
Szántódról hajón át Tihanyba, ahol megnéztük az apátságot. Majd hajón vissza. Ez sem változott. :) A bolban viszont emlékként könyveket vettem. (Jóvanna, hiányzott a sorozatomból, és nem volt drága, csak 400 ft/db, és azok közül csak az egyik volt már meg)
Délután össznépi semmittevés volt, a Balaton partján döglés. Én nem mentem bele a vízbe, mert vizes, meg hideg, meg nem akarok szívgöcsöt meg még 100 hasonló indok miatt. Otthonról viharról érkeztek a hírek, ott ragyogóan sütött a nap, igaz nem volt melegebb 25 foknál.Egész Szántódon nem volt egy átkozott fagyizó vagy étterem, ahol lehetett volna fagyit kapni. Szörnyelletes volt. Aztán mivel ekkorra a dinoszaurusz-korú nénikék elhagyták a szállást, átadva a helyet a fiatalabb osztálykirándulóknak, ez az éjjel sokkal kevésbé volt csendes. Hangos énekléssel kísért keringőzés a folyosón és hasonlók. De fél 1-kor már aludtunk, legalább is mi.

3. nap: (Ma) Reggel elmentünk akárhova busszal és onnan hajón mentünk át Badacsonyba, hogy ott semmit se csináljunk. Nézelődtünk a boltokban,
Lytának és Phoebnek fényképeztem Rézf*szú Bagoly-os pólót. :D
Aztán hajón visszmentünk a másik partra, ahonnan Keszthely felé vettük az irányt. Ebédeltünk a McDonald's-ban, és az osztály leszavazta az Esterházy-kastély megtekintését, mondván hogy mindenki látta. Zalaszántóra az akkorra már eső eső miatt nem mentünk el, mert sztupákat esőben nem jó nézni.
Aztán meg Kehidakustányban, a fürdőben volt döglés. Itt csak a forróvizes pezsgőmedencébe mentem be, mert még mindig hidegnek találtam a vizét. Nem tehetek róla, mindig fázom. Úgy tűnt nekem, hogy csak nekem vannak az osztályból előismereteim a helyről.
Aztán 10 óra körül értünk haza. Hulla vagyok, de most bezuhanok az ágyba, mert szörnyen nehéz gépelni, mindig mindent melléütök ilyen állapotban, alig aludtam, de hangsúlyozom, hogy végig NEM ittam alkoholt. Csak 3-an voltunk így az osztályban. És én is csak azért, mert senki sem vitt eristofot, én meg sörrel nem iszom le magam, a sör büdös és minőség nélküli tömegital.

Összességében nekem tetszett, bár szerintem semmit sem láttunk. Fotók majd talán lesznek, ha lesz lelkierőm lecsökkenteni a méretüket, meg feltöltögetni őket.