Bassza meg ez az egész hadd ne mondjam ki. Bemenni este 7-re, aztán ott ülni egy teremben semmit sem csinálni 5-ig. 10 órát kidobtam az életemből, amikor akár aludhattam volna. De nem, mert be kell menni, mert mit tudom én, ha nem megyünk be osztályfőnökit kapunk. Az osztályfőnököt meg már 2-re hazatámogatták, annyit ivott. Nem ítélek, felőlem igyon. Mi meg megkaptuk, hogy nehogy inni merjünk, mert hogy fogunk részegen pakolni? Nem is akartam inni, meg nincs is gondom a fentmaradással, ha magamért csinálom, de ha kötelező, és ráadásul az én szabadidőmben, a hétvégémen, azt iskola épületében, 10 órán át, máris nem éri meg annyira.

Az intézményegység-vezetőnő meg lelépett, odaadta a kulcsokat a magyartanárnak, a párhuzamos osztály ofőjének. Csak hát a kulccsal valahogy nem lehetett kinyitni a régi szárny és a galéria közti ajtót, tehát le kellett volna vinni az asztalokat az aulába, és vissza fel a másik lépcsőn a régi szárnyba, hogy minden visszamehessen a helyére. Egy frászt, mindent egy kupacba pakoltunk tanári utasításra. (Valakinek legalább volt esze.) A termek mind szörnyen néztek ki, mindenhol sütemények hevertek szanaszét, egyszerűen szörnyű volt, elvileg kitakarítják, hát remélem is, mert mi a helyére pakoltunk minden asztalt az új szárnyban.

Ha belegondolok, hogy jövőre az én szalagavatóm lesz, és nekem kell járnom azokon a lépcsőkön, amit úgy ragadtak a kosztol, süteménytől és hányadéktól... Nem akarom. Egy évem van, hogy kiemigráljak külföldre, és másik iskolába járjak, ahol nem ünneplik ezt az egészet. Olyan szép ünnep lehetne, ha nem lenne kötelező a 11. évfolyamnak, főleg a józanabbik felének, aki nem itta hullarészegre magát és húzott haza. Persze felelősségre sem lesznek vonva, mert szalagavató. -.-'

Nem lehetne a miénket valami másik helyen tartani, ahol nem az osztályokba ültetjük le a szülőket, és a nagyszülőknek nem a másodikról kell a földszintre menniük, ha táncolni akarnak?

Ráadásul teljesen ki vagyok. 6 körül feküdhettem le, délután 3-kor keltem fel. Egész nap teljesen hasznavehetetlen leszek, itt van már fél 5, és még mindig pizsamában és köntösben ülök a gép előtt. Utálok mindent, ami ehhez az iskolához köt, szerintem egyetlen érettségi találkozóra se fogok elmenni.