Itt dédelgetem magamban, legmélyen az álmaimat. Persze álmodom, mint mindenki, de néha előre eltervezem, hogy mi hogy lesz a jövőmmel kapcsolatban, olyan dolgokról álmodok, amik lehetetlennek tűnnek. Mégis legbelül úgy hiszem, tudom, hogy valóra válnak, hiába vagyok tisztában a valósággal. Csak álmodok. Álmodni jó, álomvilágban élni már nem annyira. Persze az is lehet, hogy csak beleestem magamba, és ezért ilyen az életem, nem tudom, boldog vagyok, pedig most, vagy ezért nem kellene. Nehéz elmondani, hogy nem írom le mit képzeltem el, de nem írom le, mert félek, akkor szertefoszlana, vagy néhányan egyszerűen kinevetnének. Inkább felhozok egy példát, úgy érzem magam, mint ha lenne egy 3-as átlagom, stabilan tartanám, nem lennék rossz tanuló, de nem is túl jó, és biztos lennék benne, hogy felvesznek az ELTÉ-re, mert olyan különleges vagyok. Nem dédelgetek ELTÉ-s álmokat, még 4,31-es átlaggal sem, de az érzés körülbelül ugyanaz. El tudod képzelni?