Miről is írhatnék, te jó ég. Leginkább semmiről, így unalmas "kedves naplóm" bejegyzés következik az elmúlt hetemről. Hogy ne legyen annyira szörnyen unalmas az egész, itt egy kis muzsika, hallgasd sok szeretettel.

Semmi igazán lényegesről, nem kívánok arról beszámolni, hogy milyen egy hetem volt, mert bár igaz, hogy nem a legszórakoztatóbb hajnali 2-ig tanulni és másnap hullafáradtan ülni az iskolában, de lehet, hogy van valami eredménye. Ki tudja? Az tény, hogy eddig lényegesen jobbak a jegyeim, mint előző évek októberében. Írtam egy nem is szörnyű bioszdogát, igaz, hogy kitaláltam egy új nyirokszervet, a gégemandulát a torokmandula helyett, de nem akkora tragédia, hisz tudtam a többi cuccot is, csak itt zavarodtam bele. C'est la vie. :)

Aztán a matek, mért van az, hogy megtanulom a dolgokat és akkor zavarodok össze, mikor kellene, és csak ülök, folyik rólam a víz, gondolkodom és nem jutok előre? Tudom, a matek a legnagyobb mumusom (mert már nincs fizika), de muszáj. Az angolt meg imádom, hiába kapok nagy kupac tanulnivalókat. Egy olyan dogára kaptam 5-öst (na jó, alát), amire nem tanultam semmit nyelvvizsga miatt. Meg szerintem írtam még egy 5-öst, de nem kiabálom el a dolgokat. :P

Az egyetlen pozitívumom a hétben az volt, hogy szombaton itthon dögledezhettem, míg máshol tanítás volt. A pénteki okt. 23 műsor tetszett, szép volt, jó ötlet a musicalesítés, de hogy őszinte legyek, már kicsit unom a Rómeó és Júlia szálat, tudom, hogy mostanában milyen divatos, de nem szeretem. Shakespeare megalkotta, az jó, imádom, de hagyjuk a remake-eket, jó? *bociszemekkel pislog* Ettől eltekintve szép az egész szinte tökéletes volt. *gratulál*

Hogy mért kezdek "kedves naplóm" jelleget ölteni? Talán mert nem tudok semmi komolyabbról írni. Ezt is csak azért vésem kőbe, mert egy bizonyos Juc a fülemet rágta. (na jó, igen erősen ösztökélt)
Ezt a négynapos hétvégét élvezem, bár bőven lenne mit tanulnom, szóval megint lassan jön a bűntudat, bele is vetem magam a töri, magyar meg angol rejtelmeibe. (ugyebár, ha egyszer OKTV-zünk ^^) Amúgy meg jól töltöm az időmet és meg kell hogy mondjam, Steinbeck csodásan ír, bár szégyenszemre még csak az első részen jutottam túl az Édentől keletre könyvében. Nem tudom, hogy mikor felejtetettem el, hogy hogy kell olvasni, vagy hogy hogy kell élvezni a könyveket, de visszamennék abba az időbe és észhez téríteném magam. (olvass, olvass, olvass!)

A hó sajnos nem jön, hiába vártam. Tavaly utáltam, de idén szeretnék látni olyan igazi, szép, fehér havat. Hiába mondta az időjós, nem jött el.

Még egy kis üres fecsegés: Jucnak szép lett az új blogdizájnja, zsiráfos. :) Én is tervezem az újítást, már majdnem két hónapja ez van, majd az őszi szünetben próbálok valami szépet varázsolni, csak jöjjön az ihlet. :D Új szmájlikat is kéne betenni, mert mégsem a legpraktikusabbak ezek.

Cserébe, hogy végigolvastad ezt a semmit, remélem tetszett Vanessa Carlton egyik új dala, mégsem olyan szörnyű ez az új album, imádom a számait, hiába teljesen más a stílusuk az újabbaknak, mint a régieknek. Remélem Medi nem sértődik meg, hogy divshare-t használok a beleegyezése nélkül, és megbocsájt a szám miatt. (Ugye Dia, hogy milyen szép ez is, nem csak az ezer mérföld?) Ezt meg kell osztani a világgal. A zene varázsa.