Rendszereztem a WMP-t. Egy egész napos program volt, de megérte, szép és átlátható lett minden, már nem hevernek a lemezek három darabban mindenfelé, szinte minden a saját nevén van a saját albumán, a helyesírási szabályoknak megfelelően kis és nagy kezdőbetűkkel, előadó, album, év, sorszám, műfaj alapján összerendezve. :D

Történt egy hatalmas baki is, épp a Harry Potter filmzenét rendeztem és elértem egy számhoz (A Window to the Past), ugye a HP-k klasszikus, viszonylag lágy, melankolikus zenék, ezért elcsodálkoztam, hogy az egyik kedvenc együttesem száma hallatszik helyette, azé az együttesé, ami alig elismert, még a kiadókeresésnél tart, csak egy albuma van. Nagyon elcsodálkoztam, hogy mekkora a statisztikai esélye annak, hogy egy amerikai ismeretlen punk-altern banda zenéje kerüljön be egy klasszikus brit zenébe, amit azon ma töltöttem le és még egyszer sem hallgattam meg. Aztán fél óra múlva újra rákattintok és az eredeti dallam hallatszik. Látszik a WMP Microsoft termék, hogy hogy utálom, mindegy eléggé vicces volt, marha nagy déja vu érzés, hogy visszaköszönt a kedvencem.

Meg a húgom is fel lett köszöntve születésnapja alkalmából, bár szegényre pont ma jött valami nyavalya és alig evett a tortájából, olyan hányingere volt. Most alszik, remélem reggelre jobban lesz.

Aztán lenne egy sztorim is, Viki már tudja. Szóval pár napja a Today's Hot-nál böngésztem, és betévedtem egy blogba. Egész jó volt meg minden, kicsit olvasgattam. Aztán tegnap azt vettem észre, hogy a más helyről hivatkozott linkeknél két kattintás is érkezett egy blogból, aminek nem volt ismerős a linkje. Rákattintok, és az az a blog, amit pár nappal korábban olvastam. Megnézem és ott van a blogom a linkek között, hát majdnem leestem a székről. Egy teljesen idegen ember betett a linkek közé. (Vagy egy hatalmas hiba történt, ami velem abszolút nem szokatlan, lásd fentebb (is)) De nagyon örültem és nem tudtam mit kellett volna tennem, megköszönni neki, kitenni a blogját vagy kapcsolatba lépni vele és bemutatkozni. Gondoltam holnapra hagyom a dolgot, így ma rámentem a blogjára és már nem voltam ott a linkek között. Nem tudom hogy mi történt, de biztos nem álmodtam, hogy ott voltam. :D Szeretném megköszönni neki és megkérni, hogy hogyha olvas, hagyjon egy kommentet, szeretek tudni az olvasóimról. :D

Jaj mán', tényleg züllünk. Ez vonatkozott a legkedvesebb témámra és egy újabb új tagra. Hm-hm.

Na mindegy, voltam, vagyok, leszek. Legalábbis egyenlőre úgy tűnik a létezésem a legbiztosabb dolog az életemben, minden más változik.

Monyon le a vihar!  Még egy rendes szél sem volt nálunk. Pedig úgy imádom a szelet! De nem, végigsöpört egész Európán, csak minket hagyott ki. Persze mindig azt mondják, hogy ez nem Magyarország, az időjárás-jelentés sem működik soha, ez egy olyan medence, hogy a dombok kiemelik innen a szeleket és a felhőket, így csak a megfelelőek érnek el ide, viszont azzal nem foglalkozik a magyar média. Reggel viszont olyan kellemes idő volt! Hazafelé meg ömlött a nyakamba az eső. Nem is annyira, mert sikerült úgy időzítenie, hogy akkor kezdett el szakadni, mikor vége lett az utolsó órámnak, de én meg átvertem, mert megvártam, amíg enyhül. :P

Helyzetjelentés: a húgomnak már net is van a szobájában. Ez olyan igazságtalan! Ráadásul mostanára összegyűlt 4 vlogbejegyzés is, és nem volt annyi eszem, hogy úgy nézzem őket, mikor senki nincs itthon. Illetve lett volna, csak betettem a lejátszóba egy Lizzie McGuire DVD-t és néztem két részt, aztán a harmadiknál, mikor már elalvóban voltam, illetve el is aludtam, beállított anyám meg a húgom, szerencsére felébredtem az ajtóra.

Anyámmal köszönő viszonyban (se) vagyok, nem tudom mi a baja, nem is érdekel, ameddig nem beszélünk, nem lehet belőle vita. Ő meg azt mondja, hogy én nem vagyok normális, meg miért nem vagyok vidám. Erre egyszerű a válaszom: Mi a francnak lennék vidám? Nem fogok neki mosolyogni, ha amikor csak tud, belém rúg. Utoljára ma délben izélt, mikor közöltem, hogy nem tartom szükségesnek, hogy autóval hazahozzon, vagy akár a táskámat elvigye, mert biciklivel vagyok, és nem szorulok mások segítségére. A mások segítségére szorulás nem volt benne, de erről szól a részemről a dolog, főleg ha ő akar nekem szívességet tenni, hogy aztán a fejemhez vághassa. Na mindegy, szépen kijavított, hogy „Biciklivel vagyok”-ból „Köszönöm, nem, anya, biciklivel szeretnék hazamenni.” Szerintem feleslegesek a romantikus körmondatok, de ha ez kell neki, felőlem legközelebb úgy fogalmazom meg, hogy „Nem látom szükségét a testem, lelkem vagy bármilyen testrészem, tárgyam, eszközöm hazaszállítását, mert képes vagyok egyedül is megoldani a kerékpár nevű találmányon, amit direkt azért használok, mert úgy jár, akkor indul, akkor érkezik, amikor én szeretném, anya.” Csak azt nem értem, hogy ilyen után mért várja el, hogy mosolyogjak. Szerintem a mosoly a mindennapok ajándéka, örülök minden egyes mosolynak, amit adhatok és amit kapok, de ugyanúgy ki kell érdemelni, mint a bizalmat, szeretetet vagy az élet más ajándékát.

Én mosolygok, szinte mindig, imádok mosolyogni, de nem fogok akkor mosolyogni, ha épp minden mozdulattal megbántanak, ha hallom, hogy pár méterrel odébb épp rólam sugdosnak, nem érdemlik ki, sőt egyenesen elutasítják a mosolyomat. Szóval egyértelműen kijelenthetem, hogy mosolyszünet van.

Dögöljenek meg. Vagy haljak meg én. Bárcsak meglenne hozzá a lelkierőm, hogy befeküdjek a kádba és felvágjam az ereimet, de nincsen... Elegem van, utálom őket, ők utálnak engem. Alig várom, hogy elteljen másfél év, hogy örökre eltűnjek innen.

Persze én vagyok a rossz, én tehetek mindenről, folyton követelőzöm, és akaratos vagyok. Mert olyan komoly és önző kérdés volt az, hogy „akkor bevihetem a gépet a szobámba?” A húgom épp saját gépet kapott a szobájába. Anyámnak saját gépe van a tv mellett, szóval egyszerre tud hódolni mindkét mániájának, a tv-nézésnek és a munkának. Én meg ezek után hogy merészelem megkérdezni, hogy bevihetem-e a gépet a szobámba? Azt a gépet, amire én gyűjtöttem, direkt félretettem éveken át minden pénzem, nem vettem ruhákat, szendvicseket, CD-ket, cigit, piát, hanem spóroltam, hogy vehessek magamnak egy rendes gépet. Aztán összegyűlt annyi pénz amiből kijött egy jó gép, a gép jött is, meg is kaptam, csakhogy „névnapi és karácsonyi ajándék” címszó alatt. Akkor ki akartam fizetni, legalább ötször megkérdeztem, hogy mennyit fizessek, ki akarom fizetni, saját gépet szeretnék. Azt mondták ajándékba kaptam. Erősködtem, hogy ki akarom fizetni, hogy ne mondhassák, hogy azt a gépet ők vették nekem, ha akarják nyugodtan elvehetik, és hasonlók. Azt mondták, hogy nem fogják mondani. Nem is mondták. Olyan három hónapig, aztán kezdődtek a fenyegetőzések. Most persze megint, hogy a gép nem az enyém, hanem enyém meg a húgomé. Persze. Akkor kérek én is magamnak egy gépet a szobámba, amin XP van, 111 gigányi merevlemezzel, internet kapcsolattal. Nem érdekel, hogy nincs benne jó alaplap és nem futnak rajta rendesen a nagy teljesítményű játékok. Nem érdekelne, mert nekem elég lenne az internet és a hely a zenéimnek. Szerettem volna egy saját gépet a saját szobámba, hogy nézhessek a saját szobámban DVD-t, ha épp úgy tartja kedvem.

Persze mikor ezt elmondtam a válasz annyi volt, hogy nekem semmi sem elég, ha ennyire nem tetszik ez az egész, a gépet is földhöz fogja vágni apám, mint a hi-fimet. Persze azt tényleg én vettem, saját pénzből. Ötvenezer forintomba került, gyakorlatilag két évi születésnapi, névnapi, karácsonyi és húsvéti ajándék volt a nagyszüleimtől. Azt mondták, hogy így is azt nézek a tv-ben, amit akarok. Azért kíváncsi lennék, mit csinálnának, ha most lemennék és betennék a lejátszóba egy Lizzie McGuire DVD-t. Persze őket biztos nem érdekelné, hogy nekem a nyelvtanuláshoz rengeteg filmet kellene néznem, hogy fejlődjön a kiejtésem, nőjön a szókincsem és új szerkezeteket sajátítsak el.

Ha már nem döglök meg, akkor tűnjön már el ez a másfél év, hogy örökre eltűnhessek a szánalmas életükből!

Hollá!

Itt vagyok a gép előtt és nincs internet. A router elment, nem tudom hogy hova vagy hogy mi van vele. Szerintem apám vitte el szoftverfrissítésre vagy ilyesmi, de nem szólt. Máskor mindig szokott. Csak azt látom, hogy a vezetékeknek csonkja fekszik a szekrényen.

A számítógép internet nélkül a 21. században, olyan, mint a pizza ketchup nélkül. Mikor itt van észre sem veszem, olyan természetes, hogy lekapjak egy számot, fellapozzam a wikipédiát, a port.hu-t vagy az imdb-t, de így, hogy semmit sem hoz be, nem tudom végigolvasni a fórumokat, blogokat, meglátogatni az állatokat, rájövök, hogy mennyire függővé tett az egész. Akkora sebességben tud hozzám áramlani az információ, amennyire megengedem, amennyire akarom. Most viszont nem találom a helyem. Hallgatom a zenét és a szövegszerkesztőbe irkálok.

Igazából azért kapcsoltam be a gépet, hogy megnézzem a tegnapi Everwood-ot, de ez volt a 4. évad első része! Az meg nincs meg, így azt hiszem egy életre lemondhatok róla. Na jó, ameddig nem kezdik el feltölteni, de az egy örökkévalóság is lehet, főleg így internet-kapcsolat nélkül. :roll: Akarom látni, akarom tudni, hogy Ephram visszatolta-e a seggét Londonból Everwoodba, hogy Nina végül kit választott és hogy mi van Rose-zal. És most várnom kell a 2. részig és ráadásul egy csomó mindenről le leszek maradva. :/

De már megnéztem a Blind Justice legutolsó részét. Nem szeretem ezeket a sorozatzárásokat, szemét húzás a csatornáktól, hogy csak úgy lekapják a műsorról őket rendes lezárás nélkül. A That's Life-nak is úgy lett vége hogy sehogy, Paulie sikeresen letette az őrmestervizsgát a barátjával együtt, de mi lett Lydiáékkal? A kedvencem meg Plum volt, de nekem ők sem lettek lezárva, miért kell lekapni mindent a műsorról? Vagy miért kell azokat a sorozatokat leszedni, amik inkább európaiasak, mint az amerikai borzalmak? Oké, tudom, nincs amerikai nézőközönség, de ez sem mindig igaz. Elképzelem, hogy egy párhuzamos világban ezek a sorozatok futnak és hatalmas a nézettségük... Na jó, ez nem jó hozzáállás, inkább örülök, hogy ennyit láthattam belőlük. Csak olyan szomorú, hogy így kell befejezni őket...

Mindegy, a net végül megjött, itt vagyok, jelentkezem. Az Everwoodon teljesen kibuktam, nem igaz hogy pont a tegnapi részről kellett lemaradnom, látnom kell! De nem találom. :(

Nos megint sok minden kavarog a fejemben, szóval szépen sorba megyek.

Először is gondolkozom azon, hogy bejelöljem, ezt a bejegyzést csak én láthatom. De nem teszem, lehet, hogy érdekel valakit. :D Cserébe a többieknek, akik utálják az unalmas életemet, létrehozok egy külön kategóriát, amibe az életemtől mentes mindent bepakolok, hogy hogyha csak azok érdeklik a tisztelt olvasóközönséget, csak azokat keljen olvasni. :D Amúgy is, jelenleg a blogom a legjobb barátom, és nem szól vissza, szóval akinek nem tetszik hogy most naponta locsogok, elmehet, az én blogom, olvasása nem jog, hanem lehetőség. 8) Na jó, örülök mindenkinek, aki képes és olvassa.

Szóval a mai nap. Hát őszintén szólva fura volt. Mért is van az, hogy egy napom tökéletesen alakul, aztán mikor a legjobb, akkor jön a nagy durr és minden összeomlik? Na mindegy.

Ott kezdődött, hogy említettem, hogy valamit nem mondhatok el, mert félek nem válik valóra. Szóval nem mondtam el és valóra vállt, 5-ös lettem félévkor angolból. Ráadásul úgy tűnik, hogy egyedül én. A jegy nem érdekel, csak az, hogy ez nekem mekkora elismerés, hogy igen, én vagyok a legjobb az osztályban. Jobb vagyok azoknál is, akik korábban általánosban is angolt tanultak. :D A nyelvtant szinte vágom, igaz a szókincsemen még bőven lenne mit fejleszteni, szóval ez lesz innentől a célom. :D *mr ego vége*

Etikából is 5-ös lettem, bár ez nem meglepetés. Azután a zseniális dolgozatom után. :D Na jó, mr ego visszatért. :D Az infódogám is 5-ös lett, tökéletes, teljes pontszámmal. Ez gyakorlat volt, a tanár csak az én lapomra felejtette el ráírni a jegyet meg aláírni, szóval a fizikából rohantam át az informatikába (a fizikában osztotta ki az osztálytársam, miután megkapta, mert épp fizikánk volt), szóval még a tanóra megkezdése előtt, de becsengetés után átrohantam az infóba, megtudtam, hogy 5 lett, és így 4-es leszek félévkor, mert a jegyeim 5 3 5. A 3 meg persze elmélet és mivel faktos vagyok, ott meg 5 vagyok (ott nincs elmélet, egyébként az a 3 a táblázatkezelő függvényvarázslója miatt volt, mert úgy tűnik nem írtam le mindent), szóval 4-es lettem félévkor, és megkaptam, hogy figyeljek jobban az elméletre, meg mivel faktos vagyok, nem érdemlem meg az 5-öst. Milyen igaz. De lesz év vége is, és akkor muszáj megérdemelnem. :D

Angolból meg tökéletes feleletet adtam, az összes szót tudtam, igaz nem kérdezett túl szívatósakat. Mondom én, aki bevágta az összes szót, így egyiket sem találja nehéznek. ^^

Néha úgy oda vagyok, hogy milyen jó az angolom, máskor meg totál kétségbe vagyok esve, hogy sosem fogom tudni megtanulni ezt a nyelvet. Jó lenne megtalálni az arany középutat. :D

Aztán rajzfakton meg tudtam az anyagot. Na jó, nem tökéletesen, de a tanár óra után azt mondta, hogy az Ákos (asszem így hívják, de ne bízzatok a memóriámban, nem mintha nem lenne tökre mindegy) nem készült, nem tudja hogy hogy fog így idén érettségizni, se rajzolni nem tud, se nem tanul. Ellenben én készültem. Kb így hangozhatott el, a lényeg ez volt. Szóval nem kell félni a farkastól, nem bánt az csak megkóstol. :D

A legjobb barátom érdeklődött a blogom után. Persze kitértem a válasz elől, ebben mester vagyok úgy érzem, de nem tudom. Lehet, hogy joga lenne olvasni. Ha ezt olvasod Tomi, akkor valószínű úgy döntöttem, olvashatod, maximum nem szidlak. Annyira. Na mindegy, akkor üdvözlet itt. Nem hiszem, hogy magadtól képes lennél megtalálni, na jó úgy hogy beírod a nevem a google-be, kidobja a régi blogom, ott rámész az egyik ismerősöm blogjába, és ha jól kattintasz, onnan ide juthatsz. De ez nagyon bonyolult. :D (Nem mondtam hogy nem nézem ki belőled :P )

Aztán mentem ebédelni a mamámékhoz, akik jelenleg nagyon nincsenek beszélő viszonyban egymással, többnyire a mamám oldalát hallgatom, most viszont ő kártyázott és a papámmal beszéltem, és neki is igaza van, de nem egyoldalúak a kapcsolatok. Mindegy, teljesen összeomlottam, hogy miket érez, és megint megfogadtam, hogy hogyha valaha megnősülök, és a feleségemmel mást se csinálok, csak veszekszem, inkább elválok, minthogy az egész életemet tönkretegyem, plusz egy másik emberét is.

Most lelkibb cuccok: (na jó, nem lelki, hanem nincs annyi köze az életemhez) Álzó: imádom Bree-t a DH-ból! Meg a fiát! Olyan kidolgozott karakterek és a vitáik realisztikusak és megérthetőek.

Viszont ma van a Blind Justice legutolsó része. Nem tudtam. Csak nekiálltam nézni egy nemrég kezdődött sorozatot, ami tök jó, erre meg kiderül, hogy csak 13 részes az egész. Pedig olyan szép sorozat, kidolgozott karakterekkel és jó színészekkel, fenomenális sztorikkal! Miért kapnak a hülye sorozatok mindig új évadokat? Lője le valaki a 7th Heavent, mert bár tudom, hogy két külön csatorna, de teljesen felháborít.

Megjegyezni: ne felejtsem el holnap megetetni a gerléket.

A harkály miért nem kap agyrázkódást?

Olyan jó volt ez a nap! Sikerült a vizsga, olyan boldog vagyok! Bár nem nekem, hanem anyámnak, de ezzel véget ért a vizsgaidőszaka, és innentől lehet megint ha nem is normális, de megszokott életem. :D Köszönöm a profnak azt a 2-est, köszönöm!

Rájöttem, hogy hulla fáradt vagyok, és ha egész éjjel nem aludnék, hanem holnapra tanulnék, sem érnék az anyag végére. Ennyit arról, amit tegnap mondtam, hogy egész hétre végeztem a tanulással. :roll: Pedig a gótikát imádom, de nem bírom végigolvasni és megtanulni azt a 30 oldalt holnapra. :(

Na mindegy, van valami, amit nem mondhatok el, mert nem szeretném elkiabálni, szóval kussolok holnapig. Ha lenne bennem tartás, akkor most is magolnék (de jó is lenne!), de nincs bennem, úgyhogy mindjárt bezuhanok az ágyba. Pedig annyi mindent akartam írni a nap folyamán, de ezek szerint ez elmarad. Biztos nem holnapra, mert holnap meg még zsúfoltabb napom lesz, aztán csütörtökön meg meg kell írnom pár nyelvvizsga-feladatot, megnézni a holnapi Blind Justice-t és a tegnapi, szilveszteri Mi kérünk elnézést!-et. Vagy hogy kell egy akuzatívos címet tárgyesetbe tenni? Mondja meg már valaki magyarszakos! :P

Vé, átírtam a blogod címét, tetszik, csak itt meg már tényleg nem fogok tudni kommentelni. Ja, eszembe jutottál bioszon, valaki felemlegette a QAF-ot és egyből te jutottál eszembe. :P A tanár meg tök boldog volt, hogy vannak ilyen műsorok is a programban, még nem hallott róla. (Neeem, férjes 29 éves nő, szóval nincsenek semmilyen perverz vagy más beállítottságai, csak épp szabad szellemű, a legnormálisabb tanár az iskolában)

Ami a fórumot illeti, majdnem fontolgattam hogy visszamegyek. Aztán elolvastam pár friss hozzászólást és eléggé felfordult a gyomrom. Egyesek biztos tudják, hogy miről beszélek különösen, de amúgy most leginkább olyan jellegű hozzászólásokat láttam, hogy majdnem a falba vertem a fejem.

Mindjárt félév, és be lesz szedve az ellenőrző. Vajon ciki, hogy szeptember óta összesen 4 jegyem van beírva és még az informatikát be sem írtam, mint tantárgyat? Mert azt tudom, hogy a temetőben jelenleg drágák a sírhelyek, úgyhogy a biztonság kedvéért kötök életbiztosítást. Ha már kitekerik a nyakam, ne kelljen még rá is fizetnem. :P Ha meg most nem, akkor meghalok szalagavatókor. Nem szeretnék menni. Pontosítanék, nem AKAROK menni. Nem akarok hajnali 4-ig legalább mosolyogni, kedves lenni vadidegen emberekkel, a kabátjaikat cipelni, a színházi műsor alatt, ami legalább 3 óra, végig állni (örökletes gerincferdülésem van, nem bírok olyan sokat állni), meg nem tudom miket csinálni. Ja a tanárokkal is kellene keringőzni, amit marhára nem akarok, meg rettegek az ilyesmitől, de ahogy a Sorsot ismerem, biztos velem fog megint szórakozni. (Kedves Sors! Légy olyan szíves és szórakozz másokkal, én túl elvont vagyok hozzád, hagyj meg az én kis saját világomban, hogy magányosan éljek a saját lelkiismeretem és lelkem száműzetésében!) Ráadásként mivel a 12. évfolyam mind lefoglalta a tanári kar női részlegének a normálisabb felét és én valószínű a Sors nem hallgatja meg az előbbi kérésemet, olyan tanárral kell keringőznöm, aki cseppet sem szenved közutálatnak. (Szenved? Egyenesen úszik benne!) Jó, van olyan akiről még nem is hallottam, ki az a Bana Andrea? Vagyis a nevét már hallottam, de arcra nem tudom belőni.

Hoppá, most látom, hogy elfelejtettem az egyik osztálytársamat születésnapja alkalmából felköszönteni, de a fizikaházit volt pofám elkérni. :P

Lehet hogy csak a fáradtságom következménye, de sokkal érzékenyebb vagyok, mint máskor. Az még viszonylag oké, hogy majdnem elbőgöm magam egy sorozat közben, de hogy a reklámok is ilyen hatással legyenek rám, az már nem normális. Bár most is könnyezik a szemem és kétlem, hogy az Open Office felülete vagy a Cranberries Capetown száma miatt. A monitorra inkább gyanakszom, de itt van rajtam a szemüveg, szóval nem tudom.

Húú, mennyi olyat kiírtam, amit lehet nem kellett volna! Mindegy, ezt is az állapotom számlájára írom. :D

Megfogadom, hogy hogyha egyszer a kezemben fogom a diplomám, fél évig nem veszek könyvet a kezembe. Tudom, hogy brutális meg imádok olvasni, de szerintem ha eljutok odáig, megérdemlem. :D

Ui: Remélem most kisebb lesz a betűméret, ha mégsem, és tényleg zavaró, a Ctrl és – kombinációval csökkentheti, a Ctrl + kombinációval pedig lehet növelni, bár nem hiszem, hogy szükség lenne rá. :P

Most pedig hulla fáradtan bezuhanok az ágyamba. :D

Egyébként azon kívül, hogy csak nem tudom befejezni, nem tudom, hogy mért írok minden nap bejegyzést, mert biztos nem sok mindenkit érdekel, hogy milyen volt a napom, de mivel nem tudok apró dolgokat leírni a fórumra, inkább a blogomat pakolom tele unalmas izékékkel, amik így jó hosszúak lesznek. Ha nem szeretitek olvasni, nem kell ám, el tudom viselni, hogy nincs látogatóm. :D (Jó tudom, mért a legvégén kell szólnom. :P

És nem adom fel. Ez épp egy szerkesztés, de még mindig írok. Vé, tetszik a blogod, ez az ideálos bejegyzés nagyon jó. :D Szeretném mondani, hogy a másik blogod is viszajött és megvan. Bár lehet, hogy regisztrálnom kellene a B13-ra, hogy tudjak kommentálni.

Szeretnék érdeklődni, hogy sikerült kisebbítenem a betűméretet, és hogy kinek hogy tetszik. Ha még úgy lenne jó, kisebbíthetem.

4-es lettem magyarból, hát csak észrevette magát a tanár! :P (Vagy olvassa a blogomat XD)

Ez a számtech és filozófiadoga tényleg szánalmas volt, izgatottan várom az eredményt. És követelem, hogy menjünk vissza az időben és írjunk egy dogát angolon! Tegnap fél kettőig még angoloztam, kenem-vágom az összes szót, hadd írjak már egy 5-öst! :twisted: A német meg... Ki tudja. Szörnyű lett az biztos, de nem lesz karó semmiképp, mindenhova írtam, próba cseresznye, sosem ment a der-die-das mindenféle esetben. :?

Muszáj volt új kinézetet keresnem, mert az előzőnél annyira egybefolytak a kommentárok és nagyon nem láttam át. Igaz ebben meg hatalmasak a betűk, de imádom a rusztikus stílust. Vagy csak nekem hatalmasak? Mert pont ma volt a betűméretből egy esetem magyaron, helyesírást kaptunk ki (4 lett), és a tanár kiemelte, hogy a Tominak több mint egy oldal lett, a Gergőnek meg még fél sem, és így nem igazságosak a fogalmazások, mert nekem sokkal többet kell írnom, szóval ami nekem két oldal, az a Tominak öt. Azt mondta, hogy innentől megmondja a Tominak hány oldalt kell írni, meg nekem mennyit és a többik aszerint osszák majd be. Csak nem értem, hogy hogyha angolon működik a szavak száma alapján történő írás, akkor mért ne működne magyaron?

Na mindegy, szóljatok, ha nagy lenne a betű, mert nekem eléggé jó felbontáson van a monitorom és kisebben látom azokat a dolgokat is, amik másoknak nagyok. :)

Ez a nap tényleg érdekes volt. 26 látogatóm volt ma eddig, ez megdöbbentő. Nem tudom ki olvas, főleg hogy még semmit sem írtam.

Végeztem a filozófia puskával, igaz nem kellett sokat tanulni, de a fenét érdekli, az á-sok is úgy írták, hogy végigdumálták az egészet, látszik hogy milyen egy tölteléktárgy. :roll:

Az angollal még nem végeztem, de azt megtanulom, mert szeretem. :D A német le van egy cseppet... Öhm nem érdekel. Informatikából a táblázatkezelésből írunk. Ami lesz, úgy lesz... :D Matekból lehet, hogy faggatva leszünk, majd átnézem. De sokat nem tanultam! :P De ezek jelentős része már csak a 2. félévbe megy, szóval nem baj, lesz idő javítani. :D

Két új tagot szereztem a wordpressnek, az egyik Dawe, blogjába juthattok, ha a nevére kattintotok a Blogok címszó alatt. A másik Michel lesz, csak ő még nem regisztrált be, majd segítenem kell neki, mert nem beszél angolul, szóval holnapra maradt. Örülök, hogy sikerült tagokat toboroznom, nagyon tetszik ez a szolgáltató!

Fel vagyok háborodva BB Vikin, eltűnt a blogja, mi van itt? Számon kellene kérni, hogy mit csinál. :P

Nem szeretnék holnap iskolába menni, igaz sose szeretnék, szóval nem újdonság.

De már nagyon jó hangulatom van, elmúlt a depi meg minden.

Viszont: baromira hiányzik a fórum, olvaslak titeket, néha kiakadok egyeseken, de Dortimcsi, tetszik a mesés téma. :D

Tehát a mai napom összefoglalva: nagyon kevés tanulás és a gép előtt tunyulás blogolással és msnezéssel egybekötve. :)

Sikerült valamit összemívelnem, sőt meg merem kockáztatni, hogy majdhogynem tetszik, amit csináltam. Beírtam a régi blogba, hogy elköltözöm, a címet nem írtam be, kíváncsi leszek menyi idő után érdeklődik valaki utána. Persze ez lehet hogy undok dolog, mert nem én teszek szívességet azzal, hogy blogot írok, hanem mások azzal, hogy olvassák, de én ilyen vagyok, gondolom mindenki ismer.

Szerettem volna valami értelmesebb címet kitalálni, de nem jött össze, meg a nevem is kicsit fura így, meg kell szokni, csak zavar a kis kezdőbetű, de automatikusan lekonvertálta, pedig naggyal írtam. (Tudom, mániákus vagyok :P ) Viszont örömmel tapasztaltam, hogy tudok létrehozni új blogot, és exportálhatom bele minden tartalmát, szóval ha esetleg olyan hiperszuper cím jutna az eszembe, vagy megvilágosodnék, vagy minden egyéb dolog, akkor költözhetek.

Ami meg a költözést illetni, a blogdreamsből nem lehet exportálni a bejegyzéseket, de azt meg tudom csinálni, hogy Ctrl+C Ctrl+V, és a dátumot az ottani dátumra állítom, csak a megjegyzések elvesznek. Mindenesetre pár bejegyzést lehet, hogy érdemes lenne átmenteni, mert "A pillangók és a virág" nekem is tetszik.

Amúgy egyesek panaszkodtak a b13-ra, hogy nem lehet kommenteket hagyni, ha nem vagy regisztrált tag. Na itt is így van, illetve be lehet állítani, szóval bárki írhat, cserébe ha valaki olyat írna, akkor törlöm. Ez nem fenyegetés vagy valami, ismertek, hogy nem vagyok olyan ember ilyen téren, hogy ne lehetne szórakozgatni, csak, csak, csak nem tudom megfogalmazni, hogy mire gondolok. Úgysem fogok törölni, ha normális ember ír nekem, kulturált hangvételben. Vagy degenerált ír a saját idióta hangvételében, de ha az ismerősöm, akkor rendben van, csak azt nem szeretem, ha az idegenek szólogatnak be.

Hatalmasat döbbentem le, mikor bekukkantottam a statisztikákba, és láttam, hogy 4-en már betévedtek ide, pedig őket nem ismerem, az biztos, mert a címem nem adtam ki senkinek. Vagyis Taby adta az ötletet, hogy mi legyen a neve, de nem tudja, hogy melyik szolgáltatónál vagyok, és biztos, hogy nem én voltam, mert a saját látogatásokat meg nem számolja. Úgyhogy fura. A blogdreamsen nem működtek a statisztikák szerintem június óta, így nem tudom, hányan nézhettek meg. Itt viszont minden van, elégedett vagyok, rengeteg sablont látok, szinte mindent beállíthatok, csak ajánlani tudom mindenkinek. Persze angoltudás nem árt, mert a magyar még eléggé hiányos, keresni kell a kifejezéseket, de nekem tetszik. :)

Summa summarum, új blogom kinyitotta kapuit, üdvözlet mindenkinek. :D

Igen, ÉN vagyok csak ilyen lökött, hogy ide csinálok új blogot. Vagyis úgy értem, hogy fura az angol környezetben kiigazodni. Nem tudom, hogy mit hol állíthatok be, mert olyan sok mindent be lehet állítani. Majd igyekszem dolgozni az ügyön. :P